HÍREK ÉS ÉRDEKESSÉGEK

A lean gyártás a Toyota termelési rendszeréből ered, és mára világszerte az egyik legismertebb gyártási módszertan lett. Fő célja a termelési folyamatok hatékonyságának növelése, a pazarlás minimalizálása és a vevői érték maximalizálása. Ez a szemlélet alapvetően különbözik a hagyományos gyártási rendszerektől, mivel a lean nem halmozza a készleteket, hanem pazarlásként tekint rájuk. A hulladék kiküszöbölésével a lean gyártás lehetővé teszi a rövidebb átfutási időt, alacsonyabb költségeket és magasabb minőségű termékek előállítását (Dennis, 2007).

A lean gyártás megvalósításának lépései (Gupta & Jain, 2013)

1. A rendszerben lévő hulladékok azonosítása. A szervezetnek realizálnia kell, hogy számos rejtett és nem rejtett pazarlás van a rendszerében. A szervezetben jelen lévő hulladékok különböző típusúak lehetnek.
2. Fel kell ismerni a hulladéktípusokat és azok okait. A lean gyártás az okok kezelésében és a problémák végleges megoldásában hisz. Vannak különböző eszközök és technikák, amelyek igen hasznosak az ilyen típusú hulladékok csökkentésében vagy kiküszöbölésében.
3. A következő lépés az, hogy megoldást találjunk a kiváltó okokra. Ragaszkodni kell az alapvető lean koncepciókhoz, és azonosítani kell a kiváltó okokat. Feltétlenül szükséges a megoldásnak az egész rendszerre gyakorolt hatásait is megvizsgálni, szem előtt tartani.
4. A lean megvalósítási folyamat utolsó lépése a megoldások megtalálása és a megoldások tesztelése. Ha a megoldásokat tesztelve lettek, akkor azokat végre kell hajtani. A képzés és a nyomon követés minden egyes fentebb ismertetett lépésnél fontos. Türelmesnek kell lenni, a bevezetés- stabilizálás folyamatánál, itt nem spórolhatunk időt!

A lean alapelvei szerint minden, amiért a vevő nem hajlandó fizetni, veszteségnek minősül. A veszteségek kiküszöbölése érdekében a szervezeteknek azonosítaniuk kell a hulladéktípusokat, azok okait, és hatékony megoldásokat kell találniuk a problémák kezelésére (Gupta & Jain, 2013). A leggyakoribb veszteségek közé tartoznak:

• Túltermelés,
• Várakozás,
• Szállítás,
• Felesleges folyamatok,
• Felesleges készletek,
• Felesleges mozgás,
• Selejt,
• Kihasználatlan emberi tudás

A lean gyártás tehát nem csupán technikai eszközök használatát jelenti, hanem szervezeti kultúraváltást is igényel, amely mind a vezetőségtől, mind a munkavállalóktól elköteleződést kíván (Crute, Ward, Brown, & Graves, 2003).

A lean előnyei és kihívásai

Gupta és Jain (2013) az alábbiakat azonosították a lean előnyeiként:

1. A minőség és a biztonság javítása. A lean gyártási technikák javítják a termelés minőségét. Mindenki számára javítják a munkaterület biztonságát is.
2. A nyomon követhetőséghez szükséges idő csökkentése. Az 5S technikák és a raktárkezelés alkalmazásával minden egyes tétel, például a szerszámok, nyersanyagok stb. könnyen nyomon követhetővé válnak az iparban.
3. Kultúraváltás. A lean segítségével a munkakultúrában változás indul el az iparban. Javul a kommunikáció a munkaerővel, és a dolgozók nagyobb felelősségérzetet élnek meg.
4. A fáradtság és a stressz csökkenése. A folyamatok csökkenthetik a munkaterhelést, hozzájárulva a dolgozók jólétéhez.

Ugyanakkor a lean bevezetése jelentős kihívásokat is tartogat. Az idő- és erőforráshiány (Achanga, Shehab, Roy, & Nelder, 2006), a képzett munkaerő (Abdul-Nour, Lambert, & Drolet, 1998) és az elköteleződés hiánya (Crute, Ward, Brown és Graves, 2003; James, 2006) mind komoly problémát okozhat.

A dolgozók szerepe

Munkavállalói oldalról feltétlenül vizsgálni kell, hogy a munkavállaló rendelkezik-e olyan jellemzőkkel, amelyeknek – a változásmenedzsment szakirodalmára alapozva – nagy szerepe van abban, hogy az egyén sikeresen megismerje és alkalmazza a lean technikákat.

Ezek közé tartoznak:

• Problémamegoldó képesség: Az okok feltárása és hatékony megoldások kidolgozása.
• Kommunikációs készség: Az új módszerek elsajátítása és továbbadása.
• Adaptációs képesség: Az egyén rugalmassága és motivációja az új folyamatokhoz való alkalmazkodás során.

Ezek a készségek kulcsfontosságúak a lean módszerek bevezetésekor, hiszen a változás nemcsak a folyamatokra, hanem a szervezeti működés egészére hatással van.

Lean és PractiWork

Az eddigiekben láthattuk, hogy mire lehet szükség a lean módszer sikeres bevezetéséhez. Ezt rendszerbe foglalva az alábbi ábra szemlélteti:

A PractiWork rendszer a fenti ábrán bemutatottak vizsgálata révén képes megállapítani, hogy kik azok a munkavállalók, akik nagyobb valószínűséggel sajátítják el a lean módszert. A munkavállalókat a fenti jellemzőik alapján modern gépi tanuláson alapuló módszerek segítségével különböző profilokba lehetséges sorolni, amelyek az alapján írunk le, hogy:

• mennyire nyitott a módszer iránt
• mennyire képes alkalmazni a lean szabályokat
• mennyire lehet képes arra, hogy másoknak is átadja a szemléletmódot

Így pontosan meghatározható az is, hogy melyik munkavállalónak milyen képzésre lehet szüksége ahhoz, hogy a lean célkitűzéseit meg lehessen valósítani.

Irodalomjegyzék

Abdul-Nour, G., Lambert, S., & Drolet, J. (1998). Adaptation of JIT philosophy and technique to small-sized manufacturing firms: A project management approach. Computers and Industrial Engineering, 35, 419– 422.

Achanga, P., Shehab, E., Roy, R., & Nelder, G. (2006). Critical success factors for lean implementation within SMEs. Journal of Manufacturing Technology Management, 17, 460– 471.

Crute, V., Ward, Y., Brown, S., & Graves, A. (2003). Implementing lean in aerospace – challenging the assumptions and understanding the challenges. Technovation, 23, 917– 928.

Dennis, P. (2007). Lean production simplified. New York: Productivity Press.

Gupta, S., & Jain, S. K. (2013). A literature review of lean manufacturing. International Journal of Management Science and Engineering Management, 8(4), 241-249.

James, T. (2006). Wholeness as well as leanness. Manufacturing Engineer, 85, 14 – 17.